Magyarosodjunk picit. Egy csipetnyi mitológia, meg ami a billentyűzetből kifér.

Szeretjük a Wikipédiát, mert nem csak a matekban tud segíteni, megnézhetem, mi az a SÜN!, ezen felül, újabb és újabb dolgokat lehet megtudni, olvasási sebességtől, valamint a szócikkírók alkotói gyorsaságától függően.

A Wikin kívül szeretjük a mitológiát, mert bár a történelemnek bizonyos ferdítéseként is tekinhetjük (de nem tekintjük annak, mert szeretjük), a hangulata, a mondanivalója mind-mind felér egy kellemes olvasmánnyal. És legalább elmondhatjuk magunkról, hogy nem csak az aktuális celebhírekkel vagyunk tisztában, hanem, mondjuk a magyar mítoszokkal is.

Ami, szerintem, messzemenően értelmesebb dolog, mint marhaságokat olvasni. Lehet, pfújolni, de a mai globalizálódó, egybeolvadó, egyediességet ritkán tűrő világunkban egyre nagyobb kincsnek számít a történelmi tudás egy bizonyos részének birtoklása. Főleg, ha nemzeti dologról van szó.

Nem untatok most senkit a táltosok, a hunok történetével, ősmagyar hitvilággal (pedig megérne nem is egy bejegyzés a téma), csak egy csipetnyi infót pötyögök le, ami nekem újdonság volt, bár lehet, sokaknak nem az. Nem baj, úgy vagyok vele, hogy az okosabbtól nem szégyen tanulni.

A Turáni átok lényege, a legelterjedtebb változat szerint, hogy a táltosok megátkozták a magyar népet, amikor I. (Szent) István azt mondta, hogy namostmármiakkor keresztények leszünk. Ezek után két opció merül fel:

1. 1000 évig tart az átok
2. addig csücsül a táltosok rosszakarása a népen, amíg vissza nem térnek az Árpád/Géza-féle országvezetéshez (szellemileg, nem kell kötelezően visszatérni a jurtás közélethez, szerintem).

Kvázi, vagy kijöttünk belőle, vagy pedig, hála egyes "politikusoknak" (csak hatalmas jóindulattal nevezem őket annak), még jó darabig benne ücsörgünk a páclében. Bár, ha azt nézem, hogy ők a Szent Koronát is szívesebben használnák holmi hitelkeret gyanánt, ahelyett, hogy szent ereklyeként tekintsenek rá (táltoskorona!), amelyért a magyarok feldúlták egész Európát, hogy aztán kicsit kicicomázva visszakapják az Egyháztól, szóval, nem hiszem, hogy a jelenlegi banda lesz az, aki varázspálcával hadonászva (huss és pöcc!) leszedi az átkot.

No, de van ám másik verzió is a Turáni átokra. Még mielőtt őseink elindultak volna a hét vezérrel megkeresni a Kárpát-medencét, árulást követtek el. Jóslatokat kaptak, amelyek alapján népük felemelkedését kellett volna szolgálniuk, de ezt csak önnön céljaik elérésére használták (ismerős?!). Ezáltal magukra és leszármazottaikra vonták az átkot.

Ám, ám... van harmadik verzió is. Ez a jó a legendákban, annyiféle verziójuk van, hogy szinte csorog az ember nyála, hisz mindegyik újabb és újabb információmorzsákkal etethet. Az persze más kérdés, mennyire hitelesek ezek az infók, mert manapság még a történelemkönyvben is néhol nehéz hinni. (Végül is, ki tudja, a 20. században mennyire módosították a történelmet?)

Na, de a 1.3-as verzió.

Vajk (azaz a későbbi első magyar király) apja beleegyezése nélkül akarta feleségül venni Gizellát, II. Henrik bajor herceg lányát. Géza fejedelem erre tanácst hívott össze, ahol úgy döntöttek, Vajk helyett Koppány lesz az örökös. Vajknak nem tetszett az ötlet, és megtörtént a hatalomátvétel, erőszakkal. Ezzel megszegte a vérszerződést, és így átkot generált magának és a népének.

Bár őszintén, az átok is olyan, mint az ima. Ha hiszünk az erejében, megvalósul(hat). De a Turáni átok "csak" legenda - ami egyes források szerint a XIX. században született -, és aminek a hitelessége akár meg is kérdőjelezhető.

De: az ország alapvetően brutálisan pesszimista. Öngyilkosságok számában ott csücsülünk stabilan a világ élvonalában. A gazdaságból most facsarják ki az utolsó vércseppeket. Az ország vezetői üzletemberek, akik jól értik, hogyan kell külföldi bankok segítségével megkerülni a magyar adóhivatalt (ezt magamban megkérdőjelezem, mivel ezekhez a folyamatokhoz nem értek, csak ilyet olvastam), jah, mellesleg a politikusokat kordon védi, az embereket rendőr veri.

Gúnyosan megjegyezhetném: nincs itten átok, kérem szépen! A magyarság döntéssorozata vezetett ide (már amikor egyáltalán volt a népnek beleszólási joga). De a vezetők, mind-mind a múlt ezredtől elkezdve mostanáig felelősek a jelenlegi helyzetért. Egyetlen icipici döntés, amely egy milliméterrel arrébb helyezett egy gyufaszálat. Az események, döntések egymásba láncolódnak.

Egy jó döntés nem elég, többet, okosan, előrelátóan, nem csak a következő egy évre gondolni, hanem akár a következő 10-15 évre. Bátran, mert jó döntés.