Alone in the dark

2009.01.29. 07:00

Nem bírok egyedül lenni... A magamfajta léleknek jót tesz néha, olyan történetfoszlányok jutnak eszembe, hogy hát, meg kéne írni. Mármint a komplett történeteket. De nem megy...

Az egyetlen magány, amit el tudok viselni, az akkor esik meg, amikor figyelek. Akár a maradék kávém szürcsölgetésekor bámulom az ablakból az utcán mászkáló, kutyáikat sétáltató embereket, vagy amikor - de rég csináltam már - kiülök egy forgalmas térre, padra, könyvvel a kezemben, és úgy teszek, mintha olvasnék. De a szemem sarkába települt kémprogram vizsgálja az embereket. Kisgyerekek rohangálnak, szülők üvöltöznek (21. századi gyereknevelés?!), magassarkúban plázacicák botladoznak a macskakövön... (Egyszer szemtanúja voltam, hogyan ragadt be két kövecske közé a lány cipőjének sarka... hát majdnem dobott egy hátast a meglepődéstől, én meg a röhögéstől.)

De amikor kinnt még sötét van, fúj a szél, egy kísértetházban érzem magam. Már világosodik, de nem tudom, mennyivel lesz jobb, ha látok egy kis természetes fényt. Nem, nem vagyok depis, csak a rossz alvás egyik folyománya ez. Napok óta hülyébbnél hülyébb álmok kergetnek, amelyekből csak az érzés emléke marad meg... nem épp pihentető. Majd alszom egyet a kórházban, várva a vizsgálatokra.

Na, akkor lehet, tripla hülyeségeket fogok álmodni... :D Vinnem kéne kávét...

A bejegyzés trackback címe:

https://cukorfalatok.blog.hu/api/trackback/id/tr16909624

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

handmark 2009.02.04. 04:52:11

szemlélődni, igen, szemlélődni nagyon jó dolog. lehetőséget ad a megismerésre, a felülemelkedésre. persze legyünk következetesek: "A saját létezésemet is némi távolságból szemlélem.
Perspektíva.
A perspektívának olyannak kellene lennie, amit az ember megvehet és intravénásan beadhat magának." (Erlend Loe: Naiv.Szuper)

Komolyan, komolytalan

Az Élet, a Világmindenség, meg minden... Vélemények őszintén vagy félig őszintén, igazodván a világ igényeihez. Leckék az élet "Hogyan táncoljunk mások idegein?" című fejezetéhez, illetve kiegészítés a "Hogyan éljük túl saját magunkat" című epizódhoz. Meg ami még "eszembe" jut.

Naptár

november 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Friss topikok

  • handmark: Semmitmondó és rövidke dolgok egyáltalán létezne... (2010.11.01. 21:14) Ilyen is kell...
  • handmark: "Minden utazás valójában annyit ér, amennyit az ... (2010.06.06. 23:57) Szomjas vagyok
  • handmark: @handmark: oops. this doesn't seem to work. sorr... (2010.05.24. 16:31) Cím nélkül
  • handmark: well, when U think there's nothing left & no... (2010.03.15. 18:23) Már megint az agysejtek
  • handmark: nos, a Volán simán kikapott... :( bár szívvel-lé... (2010.02.28. 20:21) Már megint az a nyamvadt...

Hányan jelentkeznek komolytalankodásra

süti beállítások módosítása